Ha abból indulunk ki, hogy ha nem játszunk akkor se nem nyerünk, sem pediglen nem vesztünk... akkor ok :) végülis stabil a pozÃció csak nem ezért álltunk neki az egésznek.
A folyamatos tapasztalat és gyakorlatszerzés megkÃvánja a minimum heti 1-3 alkalmat, amikor is nem hagyjuk elveszni az összegyûjtött tudást, illetve gyakorolunk.
Nagyon sokan csinálják azt, hogy rákattannak, 1-2-3 hétig éjjel nappal nyomják és utána amikor teljesen belefeledkeztek már egy szopó szériában sokat vesztenek. Ez már a megszállottság határa. Persze ilyenkor abbahagyják és lehetséges, hogy soha az életbe nem fognak foglalkozni vele.
Ez Ãgy nem jó!
Ha valaki követi a stratégiát akkor eleve nem lehet belõle megszállott, hiszen az alapelv az, hogy ne órákat, hanem egy adott, jól definiált kisebb összeghatárig játszunk minden alkalommal. (Ha pedig nem megy felfele a szekér, akkor ékeljük ki!... képletesen)
Módszeres, jól idõzÃtett, türelmes játék ez kérem szépen.
Talán egy adózással kapcsolatos idézet illik ide legjobban, ami Colbert-tõl származik: "Adót szedni annyi, mint a lehetõ legkevesebb gágogás árán minél jobban megkopasztani egy libát."
Profi kaszinójátékosnak lenni pedig annyit tesz, hogy minél simábban, döcögõk nélkül, folyamatosan és módszeresen legyen belõle bevételünk.
[ hozzászólás ] ( 1175 megtekintés ) | permalink |
( 3 / 1720 )
Naptár
